AVOP záró végrehajtási jelentés

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság AVOP Záró Nyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzési jelentése alapján pontosítva Magyarországon a 2004-2006. évi programozási időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokhoz kapcsolódóan öt operatív program került megvalósításra, amelyek közül az egyik az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program.

Az AVOP egyik fő célja volt a mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-feldolgozó ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása, amelynek együtt kell járnia a termékek minőségének és az élelmiszer-biztonság javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környe­zet­védelmi, állathigiéniai és –elhelyezési normák teljes körű betartása is. A vidékfejlesztés középpontjában a hátrányos helyzetű térségek lemaradásának csökkentésére nyújtott segítség állt az infrastruktúra fejlesztése, a vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében a vállalkozások számára alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása, valamint élő, vonzó és egészséges környezet megteremtése révén.

Az AVOP két Alapból - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlegéből, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközből részesült közösségi társfinanszírozás formájában. A HOPE forrásait kizárólag egyetlen intézkedés, az 1.2. „A halászati ágazat strukturális támogatása” használta fel.

Tekintettel a támogató Alapok jellegére, az agrár- és vidékfejlesztés céljaira, a megvaló­sításukat szolgáló intézkedések és a támogatható tevékenységek kap­csolatrendszerére az AVOP három fő fejlesztési irányt, prioritást határozott meg, amelyekhez 8 intézkedés (és megvalósításukat segítő Technikai Segítségnyújtás intézkedés), valamint 28 alintézkedés társult. Az AVOP prioritásai és intézkedései az alábbiak voltak:

1. prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mező­gazda­ságban
1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása
1.2. A halászati ágazat strukturális támogatása
1.3. Fiatal gazdálkodók induló támogatása
1.4. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

2. prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása
2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fej­lesz­tése

3. prioritás: Vidéki térségek fejlesztése
3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése
3.2. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése
3.3. Falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg­őrzése
3.4. LEADER+

4. Technikai segítségnyújtás
4.1. Technikai segítségnyújtás

Az AVOP Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtására – a közel féléves egyeztető tárgyalásokat követően – 2003. december 22-én került sor, amelyet az Európai Bizottság 2004. június 21-én a C(2004)2322 számú határozatában hagyott jóvá.

Az AVOP intézkedéseinek végrehajtása a Program-kiegészítő Dokumentum alapján történt, amely az operatív programhoz képest részletesebb, pályázat-orientált leírást ad az intézkedésekről, tartalmazza az intézkedésekre vonatkozó forrásallokációt, szabályozza a pályázó és a programban résztvevő hatóságok kapcsolatát, valamint az értékelés (monitoring) folyamatát. Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló közkiadás keret 422,8 M euró volt.

A program célkitűzéseinek megfelelően az AVOP forrásaiból legnagyobb arányban (57,0%) a gazdasági teljesítmény növelését célzó 1. prioritás: „A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mező­gazdaságban” részesült. A 2. prioritás: „Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” a teljes forrás­allokációból 14%-os, míg a 3. prioritás: „A vidéki térségek fejlesztése” pedig 26,5%-os részarányt képviselt. A program végrehajtását, megvalósítását elősegítő „Technikai Segítségnyújtás” intézkedésre a rendelkezésre álló források 2,5%-a került felhasználásra.

Tekintettel arra, hogy Magyarország a 2000-2006. évek programozási időszakának ötödik évében, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz, az AVOP megvalósítása komoly kihívást jelentett az intézményrendszer számára. Az idő rövidsége miatt az egyes években eltérő feladatok jelentkeztek az Irányító Hatóságnál és a Közreműködő Szervezetnél.

A program intézkedéseire vonatkozó „előzetes” pályázati felhívások közzétételére 2004. március 31-én került sor, a pályázatok benyújtására pedig – a pályázati csomagok véglegesítése és jóvá­hagyása után – 2004. május 3-tól volt lehetőség. A pályázatok benyújtása folyamatosan történt, de feldolgozásuk – a SAPARD szerződéskötések 2004. szeptember 30-i lezárása után – 2004. október 1-én kezdődhetett el.

Az első két év többségében a pályáztatás időszakát jelentette, ekkor volt lehetőség a legtöbb pri­oritás esetében a pályázatok benyújtására. 2006. évtől kezdve a legtöbb pályázat esetében – a szer­ződés megkötése után - a megvalósítás volt a cél.

A 2007-től kezdődő időszakban a hangsúly a pro­jektek megvalósítására, a kifizetésekre és az ellenőrzésekre helyeződött. A Program életciklusából adó­dóan - azaz, hogy a 2008-2009 időszakában már csak a megvalósítás és az ellenőrzés feladata ma­radt a legtöbb pályázat esetében – a hangsúly a projektek kifizetésére, és befejezésére helye­ződött. A 2010. év a programzárásra helyezte a hangsúlyt, ebben az évben kifizetésekre nem került sor csak ellenőrzésekre, illetve a folyamatban lévő szabálytalansági, bírósági vagy egyéb adminisztratív eljárások lefolytatására, lezárására.

A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság következtében a gazdasági növekedés jelentősen lelassult, ez pedig közvetlen hatással volt a tagországok társadalmi-gazdasági helyzetére, nevezetesen a támogatott projektek megvalósítására, lezárására. Ezért az Európai Bizottság 2008. december 12-én kelt levelében felajánlotta a tagállamok számára, hogy a 2000-2006-os (2004-2006-os) operatív programok, köztük az AVOP esetében is az elszámolhatóság végső határidejét 2008. december 31-ről 2009. június 30-ra módosítsák, amennyiben a tagállamok azt kérik. Az Európai Bizottság lehető­vé tette, hogy a tagország kérésére a 1260/1999/EK rendelet 30(2) és 14(2) cikkei értelmében a pénzügyi zárás időpontja a fentieknek megfelelően módosuljon, és ezzel összefüggésben a programok végső zárásának határideje is 2010. szeptember 30-ra módosult. Az AVOP esetében a határidő hosszabbítását különösen indokolta, hogy a LEADER projektek, illet­ve a halászati projektek esetében kétséges volt, hogy megvalósításuk 2008. december 31-ig meg­tör­ténik, így az AVOP Irányító Hatóság a közösségi forráslehívás maximalizálása érdekében - a másik négy Operatív Program Irányító Hatóságához hasonlóan - élt a hosszabbítás kérelmezésének lehető­sé­gével, mely hosszabbítási kérelmet az Európai Bizottság C(2009) 1133 sz. határozatában jóváhagyott.

A programzáráshoz kapcsolódóan fontos megemlíteni azt az Európai Bizottsági módszertant, amely értelmében a záróegyenleg kiszámításánál lehetőség van ún. rugalmasságra. Ennek megfelelően egy jobban teljesítő intézkedés kisegítheti az azonos prioritáson belüli rosszabbul teljesítő intézkedést, illetve az adott operatív programon/alapon belül a rosszabbul teljesítő prioritásokat bizonyos mértékig kisegíthetik a jobban teljesítő prioritások. Ez a rugalmassági mérték eredetileg maximum 2% volt, azonban az abszorpció biztosítása és a program végrehajtásának könnyítése érdekében az Európai Bizottság C (2009) 960 sz. döntése értelmében a maximum 2%-os mértéket maximum 10%-ra módosította (rugalmassági küszöb), tehát adott prioritás esetén lehetőség van az AVOP pénzügyi táblájában rögzítettnél maximum 10%-kal magasabb kumulált összeg elszámolására. Fontos hangsúlyozni, hogy az AVOP esetében csak az EMOGA által finanszírozott intézkedések esetében értelmezhető ez a rugalmasság, ugyanis a HOPE és az EMOGA, mint két különböző alap közötti rugalmasságot/átjárhatóságot a fent említett rendelkezés nem biztosítja. A rugalmassági szabályt a Kifizető Hatóság (Pénzügyminisztérium) alkalmazza a záró elszámolás összeállítása során. Az AVOP keretében meghirdetett pályázati felhívásokra a teljes időszakban összesen 11.171 db pályázat került benyújtásra 199,50 Mrd Ft támogatási igénnyel. Mind összegben, mind a pályázatok száma tekintetében a várakozásokat jóval meghaladta a teljesülés.

A program sikerességét jól mutatja, hogy a rendelkezésre álló keret közel duplájára érkezett pályázat, és ez az arány minden prioritás esetében egységesen megmutatkozott. Ez a magas arány a program által meghirdetett célok, illetve a pályázati rendszer iránti magas érdeklődést igazolja. A pályáztatás sikerességét mutatja az is, hogy a kiválasztott – IH által támogatást nyert – pályázatok túlnyomó része sikeresen befejeződött. A teljes időszakban kötött szerződések összességében 116,25 Mrd Ft támogatás nyújtása mellett 276,01 Mrd Ft összköltségű projekt megvalósítását tették lehetővé. A pályázatok legnagyobb része a 3. prioritás intézkedéseire érkezett, mivel a vidéki térségek fejlesztésére meghirdetett intézkedések kisebb projekteket képviseltek, így a beérkezett igények alapján ez a prioritás csak a 2. legnagyobb volt. A Technikai Segítségnyújtás forrásai iránti igény esetében elmondható, hogy 2008. év végére a teljes keret lekötésre került IH támogatási döntéssel. Az AVOP prioritásokra beérkezett pályázatok regionális megoszlásával kapcsolatban meg­állapítható, hogy a SAPARD Programhoz hasonlóan az AVOP-nál is az alföldi régiók vállalkozásai jóval nagyobb számban érdeklődtek a különböző intézkedések, és az általuk nyújtott lehetőségek iránt, mint például a közép–magyarországi vagy a dunántúli régiók. Ezt mutatja a beérkezett pályázatok száma, egészen a megvalósult pályázatok számáig. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében beérkezett pályázatok közül összesen 4.166 db pályázat (azaz 37%) volt sikertelen, mely különböző okokra vezethető vissza pl. jogosult­sági kritériumok nem teljesülése, pénzügyi gondok, visszalépések, visszavonások.

Az AVOP-ra beérkezett és szerződött pályázatok esetében program szinten nincs jelentős kü­lönbség a pályázók típusai szempontjából, a különbségek inkább az egyes prioritások esetében figyelhetőek meg. Az 1. prioritás esetében a kedvezményezettek 86%-a a mikro-, kis- és közép­vállalkozásokból került ki, a 2. prioritás esetében az intézkedés főként a közép- és nagy­vállalatok számára nyújtott támogatást (66%), a 3. prioritás esetében – az 1. prioritáshoz hasonlóan – a kisebb vállalkozások támogatása volt a cél, bár ebben az esetben a non-profit szervezetek (53%) is forrást kaphattak a saját céljaik megvalósítására. Az AVOP végrehajtásában résztvevő szervezetek számára az I. NFT számos hasznos tapasztalatot nyújtott, melyek beépítésre és hasznosításra kerülnek a 2007-2013-as programozási periódus Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjának megvalósítása során.

Letölthető dokumentumok:

AVOP záró végrehajtási jelentés (PDF)
AVOP záró végrehajtási jelentés (DOC)

AVOP MB által jóváhagyva, a Pénzügyminisztérium észrevételei alapján kiegészítve, a KEHI részére hivatalosan benyújtva:
AVOP MB által jóváhagyva, a Pénzügyminisztérium észrevételei alapján kiegészítve, a KEHI részére hivatalosan benyújtva avop_zaro_jelentes_v15_2010_07.pdf

KEHI általi észrevételek alapján átdolgozva :
KEHI általi észrevételek alapján átdolgozva  avop_zaro_jelentes_v10_20100601.doc
KEHI általi észrevételek alapján átdolgozva  avop_zaro_jelentes_v10_20100601.pdf

KIVONAT az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
megvalósításáról szóló ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS-ből
a kivonat alapjául szolgáló jelentés dátuma: 2010. IX. 16.
Készült a 2010. június 1-ei AVF/5175/2010. számú AVOP MB írásbeli eljárás keretében jóváhagyott változatból (EUTAF AVOP Záró Nyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzési jelentése alapján pontosított változat)